Család, értékek, hagyományok múlt, versek, dalok, ízek, imák, történetek, érzések… Ennyi a lényeg. A nagymamám. A nagymamám, aki miatt az vagyok, aki vagyok. Aki megszerettette velem a főzés és sütést. Tőle tanultam meg mi a gondoskodás, a feltétel nélküli szeretet. A történetei, az imádságaink, a hagyományaink… Azzal az egyszerű, ösztönből jövő tiszta szeretettel és nemes egyszerűséggel. Azzal, hogy főzünk, sütünk, szeretünk, gondoskodunk azokról az emberekről, akiket szeretünk és tisztelünk. Kicsi lányként ott sürögtem-forogtam körülötte a konyhában hallgatva élete történetét. Már egész kislány korában úgy hozta az élet, hogy meg kellett tanulnia főzni és ellátnia a családot. Ez a gondoskodás elkísérte őt egy életen át. Tőle tanultam meg az „érzésre” főzést és sütést. Örökre hálás vagyok érte Mama. És felnőttem. Lett családom. Mérhetetlenül kiváltságos vagyok, mert teljesült legnagyobb vágyam, hogy anyuka lehessek. Három csodaszép ajándékot kaptam Istentől. Olyan természetes, hogy főzök, sütök nekik. Annyira egyszerű. Jöttek a kérdések, hogy hogy bírod? De mit? Nem bírni kell, hanem élvezni és tenni kell, ami természetes. Főzni és sütni, mert ez a szeretet egyik formája. Azt, amit szeretnek, vagy amit nem, de hátha megszeretik. Aztán jönnek a szülinapok… A torták. Jajj nekem, abban nem vagyok jó, de mégis csak szívhez szólóbb, ha én készítem el nekik. De nem sikerül. Nem sikerül a piskóta, a krémről ne is beszéljünk, mert még ha finom is, kifolyik, eltorzul és borzalmas. Ezért maradok a jól bevált egyszerű, de nagyszerű tejbedara tortánál. Aztán mégsem. Nem jó így. A lelkem nem maradt nyugton. Egyszer úgy hozta az élet, hogy behívtak három nap próbamunkára egy cukrászdába, ami látványcukrászda. Imádtam minden percét, de sajnos nem tudtam vállalni az állást, mert nem fért be a munkarend az életünkbe. Viszont három nap alatt megtanultam piskótát sütni és krémezni. Aztán jött a kísérletezés, ami még mindig tart. Nem tökéletes. Talán sosem lesz az. De nem ez számít. Ami számít, azok azérzések, a hangulat, az emberek.
Hangulat… Zene… Egy pohár bor… Becsukom a szemem és elképzelem. Egész nap sütnék. Felbukkannak az érzések és lesz, ami lesz. A szívem benne van.

0 hozzászólás